A torony alapja IV. Béla idejéből származik, akkor őrtoronynak szánták. Az épület túlélte a török időket; 1703-ban, amikor I. Lipót császár parancsot adott a magyarországi erődítmények lerombolására, csak azért menekült meg, mert ekkor már – és a későbbiekben folyamatosan – tűzvédelmi célokat szolgált.
1810
A romos Vigyázótorony állapotát az ez évi móri földrengés tovább rontotta. A városi közgyűlés márciusban a torony környékére fecskendőház építését határozta el. A terveket Tumler Henrik országos hírű veszprémi mérnök, ezen ügyben a nemesség képviselője, készítette el.
1811-1814
Az építkezés 1811. május 17-én kezdődött. A Fecskendőház és a Vigyázótorony, melynek középkori toronytestére Tumler tervei szerint galériás felépítmény került, együttesen épült fel. Az építési igazgató Treuer József városbíró, az építés vezetője Strapkovics Sebestyén kőművesmester volt. 1814 őszére került olyan állapotba a torony, hogy csúcsára felhelyezhessék a toronygombot és az ország címerét.
A torony felavatása alkalmából Johann Orzetty által írt hálaadó verset 1814. október 27-én a színház kara adta elő zenei kíséret mellett.
1814-1818
A galériával ellátott copf stílusú felépítmény lassanként végleges formát öltött, valamint a hengeres toronytest is a felépítményhez igazodó architektúrát kapott.
Bár az emléktábla szövege így szól: ”Isten az erősség. Helyreállítva 1817”, az építkezést ténylegesen 1818. május 2-án fejezték be.
FELÚJÍTÁSOK A XIX-XX. SZÁZADBAN
1891
Az 1870-es években már gondok támadtak az óraszerkezettel. Végül 1891. augusztusában a városi tanács elhatározta, hogy a gombot és a koronás címert újraaranyoztatják, a toronyórát megjavíttatják és világítószerkezettel látják el. Ezenkívül az ismétlődő szakértői vizsgálatok megállapításainak megfelelően kicserélték a toronysisak rézlemezfedését és fedélszékét, a toronytestbe vascsigalépcsőt szereltek, a tűztornyot, a városházát és Dr. Óvári Ferenc tűzoltóparancsnok lakását távbeszélővel kötötték össze.
1938
Az Iklódy-Szabó János vezette Veszprém, Bakony, Balaton propaganda bizottság által 1935. óta tervezett új óraszerkezetet és harangjátékot ekkor szerelték be.
1954-1957
A Tűztorony mint műemlék helyreállítását a Városi Tanács végrehajtó Bizottsága kezdeményezte. Kisebb javításokat végeztek, melyek nem hoztak hosszú távú megoldást. Az 1956-os forradalom során is érték sérülések a tornyot. A felújítási munkák befejezésére 1957 márciusában kerülhetett sor.
1981-1984
A 80-as évek elején újabb problémák jelentkeztek. A toronysisak rézlemezfedése és a fedélszék megrokkant, a galéria életveszélyessé vált. A felállványozást követően a felmérést, a kutatást és a kivitelezést az Országos Műemléki Felügyelőség és a veszprémi Bakonyi Múzeum (ma: Laczkó Dezső Múzeum) közreműködésével 1984-ben végezték. A galéria vékony kőlemezeit megerősítették. A várfalon belül a Tűztorony bejáratának környékén a területet ekkor süllyesztették le az eredeti szintre, miként az ma is látható.
Veszprémi Panteon várban, a Tűztorony udvarában található. Az emléktáblák a bejárattal szemben, a rondella falán, illetve előtte kapnak helyet 1996-tól minden évben. Azzal a céllal hozták létre a panteont, hogy bármely Veszprém városi szervezet, egyesület javaslatára jeles eseménynek, vagy veszprémi illetve bármilyen módon Veszprémhez kötődő jeles személynek, Veszprém Város Kulturális Bizottsága jóváhagyásával, minden év augusztus 20-án, egy emléktábla kerüljön elhelyezésre. Erre először 1996-ban került sor Veszprém város polgárainak tiszteletére a millecentenárium alkalmából. E táblát Veszprém város polgárai állították. A tábla mögötti falban helyeztek el egy fémhengert, mely 1996-ban megjelent újságcikkeket, tárgyakat, folyóiratokat tartalmaz. (Az elhelyezett tárgyak listája a Veszprémi Levéltárban megtalálható). 100 év múlva kerülnek napvilágra. 1997-ben a három Cholnoky fivérnek: Viktornak, Jenőnek és Lászlónak állítottak emléket Veszprém város művészei. Az emléktábla plakettje Várnagy Ildikó szobrászművész munkája. 1998-ban a veszprémi emlékírónak Francsics Károly borbélymesternek került ki az emléktáblája, melyet Veszprém város polgárai állítottak. Az emléktábla jelét Lugossy László szobrászművész készítette. 1999-ben Kemény Ferenc zeneszerző és orgonaművészre emlékezett meg Veszprém város zeneszerető közönsége. 2000-ben Horváth László iparművész alkotása került elhelyezésre a millenniumi év tiszteletére, melyet Veszprém város polgárai állítottak. 2001-ben dr. Polinszky Károly akadémikus, egyetemalapító tiszteletére avatott emléktáblát a Veszprémi Egyetem és a Veszprémi Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az emléktábla Bohus Áron iparművész munkája. 2002-ben Kossuth Lajos emléktáblájának avatása. Az emléktábla Lugossy László Gizella-díjas szobrászművész alkotása 2003-ban dr. Hornig Károly bíboros, veszprémi püspök emlékére avattak táblát. 2004-ben Ranolder János veszprémi püspök, egyetemi tanár tiszteletére avatott emléktáblát Márfi Gyula érsek és Asztalos István Veszprém város alpolgármester 2005-ben dr. Óvári Ferenc ügyvéd, jogász emléktábláját avattuk. 2006-ban Kecskeméthy Margit zeneiskolai tanár, zongorát és éneket tanított hosszú évekig Veszprémben. 2007-ben Sziklay János író, újságíró emléktábláját avattuk.
Bakonyi Ház
Laczkó Dezső Múzeum szomszédságában áll az úgynevezett Bakonyi Ház, amely az egyik legkorábbi magyar szabadtéri néprajzi kiállítóhely. 1935-ben közadakozásból épült egy öcsi kisnemesi lakóház mintájára. Tervezői: Nagy László néprajzkutató és Linzmayer György építészmérnök voltak. Az épület háromosztatú, nád héjazatú, döngölt földpadlós. Hosszanti, a virágoskertre néző homlokzata előtt mellvédes, törpeoszlopos, tornác húzódik. Ez az épület a korabeli lakóházak között a fejlettebb változatot képviseli.
vissza
